Megtanultam:
- Hallgatni és figyelni, szavak nélkül beszélgetni
- Türelmesebben keresni az embert az álarc, a szerepe mögött
- Kihozni a lehető legtöbbet az adott helyzetből
- Elégedettnek lenni
- Felelősséget vállalni
- Keresni, várni és értékelni az élet apró csodáit
- Hogy a világ olyan, amilyennek megalkotjuk
- És hogy az álom és a valóság egy és ugyan az lehet, ha eléggé hiszünk benne.
Köszönöm!
Hálás vagyok azoknak akik itt vannak mellettem, akiket nap mind nap látok, akik tanítanak és segítenek tapasztalni, akik rávezetnek, rámutatnak ezekre a dolgokra és hálás vagyok az otthoniaknak, a családnak és a barátoknak, akik segítenek, bíztatnak, támogatnak és tanítanak, és akik, mitagadás, elég sűrűn megsiratnak. Kár lenne tagadni, hogy elég sokszor sírok, de ezt otthon sem szégyeltem soha. Sírni legtöbbször jó. Főleg azért, mert ezek öröm- és hálakönnyek. Megható egy-egy telefon vagy skype beszélgetés és túlcsordulnak bennem az érzelmek, amikor Rátok gondolok, mert hálás vagyok, hogy ilyen családom és ilyen barátaim vannak. Köszönöm Nektek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése