Hihetetlenül rövid leszek, mert esek a fejemre. Bocsánat!
Ma egy nagyon jó nap volt, de nagyon fárasztó ugyanakkor. Hihetetlenül sokat nevettünk, mindenen. Ma volt az első nap, amikor utolért a röhögőgörcs, s akik ismernek, tudják, hogy ilyenkor számomra minden vicces és nem bírom abbahagyni a nevetést. Könnyesre kacagtam ma magam Franciskával, mind a kettőnket ma ért utol a hülység.
Előszőr ebédszünetben ültünk le, mert nagyon sokan jelentkeztek ma ki, s sok volt a munka, de akkor elkezdtünk valamin nevetni, nem tudom már min, de talán nem is ez a lényeg. Majdnem sikerült megfulladni egy falat kenyérrel a számban nevetés közben. Aztán egy órát szemetet válogattunk, s mire azt hittük, hogy már a csak a konyhákat kell kipucolni s végeztünk, megérkeztek az új paplanok. Eddig "Midhusban" (itt vannak a legolcsóbb, 6 ágyas, közös fürdős, vegyes hálók), nem voltak paplanok s nagyon gyorsan ment a rendbetételük, mert csak le kellett törölni az ágyat s a párnára rátenni a lepedőt és a párnahuzatot. Ma megjöttek a paplanok s innentől kezdve itt is jár majd az ágyakohoz paplan is, ami azt jelenti, hogy sokkal több ágyneműt kell majd minden nap összefogni s ezen szobák takarítása is lassabban fog menni. De ha már megjöttek ki kellett őket csomagolni, s mivel nem akárhonnan jöttek, nagyon elegánsan. három különböző rétegbe voltak csomagolva. Előszőr nyolcasával kartonba, aztán egyesével vákumfoliában s még egy táskában, ezért hihtetlenül sok időt igényelt, amíg egyesével kicsomagoltak és helyretettük őket (12 ilyen szoba van). A végén már nagyon kifutottunk az időből s úgy döntöttünk, nem hordjuk őket tovább, feltettük egy ágyneműs szekérre őket kicsomagolva és összefogva, "Tiég vagyok, vigyél el az ágyig" felirattal. Aztán szóltunk a recepción, hogy adjanak mindenkinek paplanhuzatot.
Ezek után a mosdók takarítása következett, ahol valaki megint úgy döntött, hogy kitol a redszerrel s vécepapír helyet kéztőrlőt használ és a vécécsésze helyett a földre dobja őket. Ennél jobb meglepetés már csak a saját kukáinknál ért, amikoris már fáradtan, fél öt körül Francesca felemelte az egyik papiros kuka tetjét s kiderül, hogy valaki itt is kitolt a rendszerrel. A kemény kartonokat kilapítva egy polcon tartjuk, a puha kartonok és a kis, kocka dobozok ("Tetra pack"), pl tejes dobozok egy zsákba mennek, a papírzsebkendők a szerves hulladékhoz s minden egyéb papír a papíros kukába. Na, egy ilyet nyitott ki kollegina, s megláttuk benne a hihetetlent (ezekhez csak a személyzet fér hozzá): pizzásdobozok (kemény karton) és papírzsebkendők tömkelegét. Megint kitört a nevetés s egy pár percig nem is igazán tudtunk csinálni semmi mást, csak törölgettük a könnyeinket.
Fél hat el volt múlva, amire hazaértem s kiderült, hogy este fél kilenctől házgyűlést tartunk. Gyorsan főztem egy kis "bajnok levest" (instant laska) s skypeoltam kicsit, utána pedig sütöttem egy almáspitét, hogy megadjuk a módját, ha már gyűlűnk. Egészen jó hangulatban meg tudtuk vitatni, hogy ki mivel nem elégedett s megegyeztünk pár dologban. Ezt követően pedig járt a Mikulás, mert felszámolták a másik "staff" házat, ahol a többi nem izalndi munkatárs lakott, mert mindneki elment, s megkaptuk az otthagyott cuccokat s lehetett válogatni. Mindenki talált kedvérevalót, én egy ragasztót, amire nagy szükségem volt már.
Most viszont megyek lefeküdni. Megtanultam ma, hogy ha elég lendületesen és kellő humorral és jókedvvel állok a dolgokhoz, akkor minden lehet vicces, és minden sokkal könnyebben és gyorsabban megy. Ölelés Nektek, legyen legalább annyi boldog percetek, mint nekem volt ma.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése