Könnyen indult a reggel s korábban is kezdtem, mint kellett volna, de gyorsan elfogyott a lendületem, mikor befejeztük az összetakarítást a reggeli után, míg a többiek a második reggelijüket majszolták én bezárkoztam egy üres szobába s meditáltam kicsit, hogy magamhoz térjek. Hogy egészen őszinte legyek, én csak hátradöltem egy székben, de Monica (nagyon aranyos munkatárnőnk) azt hitte, hogy alszom s betessékelt egy üres szobába, hogy aludjak egy fél órát. 5 perc után újászületve fogtam neki a takarításnak :)
Nem volt túl zsúfolt a nap, nagyjából 8 szobám volt s 12-kor végeztem is. Fel van osztva a ház többi része is, ha mondjuk Vesturalma első szinten takarítod a szobákat (keleti szárny), akkor rád vár a keleti szárnyban levő két konyha és a két lépcső, ha Midhus (középház) a tiéd, akkor ki kell tisztítanod a tusolót, a két vécét a másodikon és a másik kettőt az alagsorban. Ma rám egyetlen konyha jutott s mivel még csak dél volt, teljesen fölösleges lett volna nekifogni, így próbáltam találni magamnak valami tennivalót, paplanokat fogtam össze, hortam egyik raktárból a másikba ebédszünetig.
Ennek viszont kivételesen megadtuk a módját, majdnem egy órát beszélgettünk a melegszendvicsünk mellett a kollegákkal. Jól esett. Utána kicsit jobban kellett szedni a kezünket (a lábunkkal sokat nem tudunk takarítani), de megérte. Nem sokkal 4 előtt mentem le újra az alagsorba ellenőrizni a mosógépet s rá kellett jönnöm, hogy az összes létező tárolóalkalmatosságunk tele van tiszta vagy koszos ágyneművel, de szinte semmi nincs összefogva, ezért nagy sebességgel, de lehetőleg még mindig módszeresen elkezdtem origamizni. Elhúzodott kicsit, fél órával később végeztem, de nem siettem sehova, rendben volt. Épp hogy elértem a buszt, egy kollegával jöttünk egészen hazáig, illetve majdnem hazáig, Ő ott cserélt buszt, ahol én leszálltam.
Út közben beszélgettünk s nagyon jól esett, amit mondott. Megkérdezte, hogy hány éves vagyok, s amikor mondtam, hogy 18, meg volt lepődve. Azt mondta, hogy már amikor megérkeztem meg volt lepődve, annyira határozottnak tűntem. Bevallása szerint látszott rajtam, hogy tudom, hogy mit akarok, tudom, hogy ki vagyok, tudom, hogy hol a helyem és miért. Jól esett ezt más szájából hallani, mert ugyan tényleg elég határozott vagyok, de nem gondoltam volna, hogy ennyire ezt sugározom kifele.
Hazaérve gyorsan nekiláttam (volna) életem első Skyr sütijének (a skyr olyan, mint otthon a sana, helyi, finom tejtermék, hasonló a joghurtokhoz, de mégsem az és minden méretben és ízesítésben lehet kapni), azonban kiderült, hogy kell hozzá tejszín, amire nem emlkéztem, ezért elvettem egy biciklit s elgurultam a legközelebbi kisboltig, hogy vegyek. Skypeolás közben kekszet morzsoltam, krémet kevertem s fél órával később a deszert már a hűtőben volt.
Vendégeket vártunk Francescával, Victort, Constanzat (work away-esek) és Joe-t (munkatárs). Közösen készítettünk pizzát, s csak mert kiröhögtem két nappal ezelőtt a kész pizzatészta ötletét, amikor láttam a boltban, azt ettünk ma. Meglepően jó volt. A hangulat is, Joe hozott pár fánkot, mert a felesége egy fánk készítő cégnél dolgozik, beszélgettünk, mosolyogtunk s megünnepeltük, hogy megismertük egymást, mert a work away-esek mennek haza a napokban. Victor holnap reggel, Constanza holnapután. Hiányozni fognak, főleg, hogy nem lehet tudni, hogy jön-e más vagy sem.
A tészta meglehetősen nagy sikert aratott a két pizza és a fánkok után is. Jó dolog ennyi különleges embert megismerni. Hálás vagyok értük.
Este, mikor már feltakarítottam magunk után s leültem írni, megjött Montse s beszélgettünk vele is egy jót, megfogalmazta Ő is, hogy amióta eldöntötte, hogy boldog, csak jó dolgok történnek. A beszélgetés végére eljutott oda, hogy tulajdonképpen nem történnek jobb dolgok, mint előtte, csak jobban reagálja le a történéseket. Minden csak hozzáállás kérdése.
Ragyogó napot mindannyiótoknak, találjatok apró csodákat a mindennapokban :) Ölelés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése