Közös vacsora
Előszőr is bocsánat, hogy az este nem írtam, bepótolom most. Későn értem haza és fáradt voltam nagyon.
Tegnap nagyon zsúfoltnak indult a munkanap, de végül nem volt annyira az. Összesen 161 ágy van a hostelben és 130-ból jelentkeztek ki. Azonban csodával határos módon négyen voltunk takarítani, szóval csak egy emeletet rendbehozása maradt rám, ami 8 szobát jelent. Ez így elég korrekt, főleg tekintettel arra, hogy van rá 4 órám.
Valamiért minden hihetetlenül lassan ment. Hosszú perceket vett igénybe már a paplanok összefogása is, nem is beszélve a szemét szétválogatásról, de legalább jól éreztem magam és sikerült fél kettőig végezni. Ezek után ebéd gyaránt tegnapi maradékot ettünk, de még újramelegítve is finom volt a tejszínes cukkini :D
Délutánra nem sok minden maradt, csak egy fürdő és a konferencia terem kitakarítása. Ezek után három órán át próbáltam ébren maradni, mert nagyon álmos voltam s skypeoltam kicsit. Vártam a hét órát.
Este héttől közös grillezés volt a teljes Farfuglar családdal (Farfuglar a cég neve, ahol dolgozom tulajdonképpen, az ővéké a három reykjaviki hostel és a kemping). Sokan voltunk elégge, rengeteg új emberrel találkoztam s nagyon meg voltam lepve, hogy izlandiakra nem jellemzően, tényleg elkezdtük hétkor a hotdogok készítését. A helyiek nem stresszelik túl a dolgokat, ami jó, ha az ember belejön. Sok fölösleges idegeskedést spórolnak meg magunknak, viszont ha nem tudod, hogy így működnek a dolgok sokat idegeskedsz, sok esetben helyettünk is :P
Jó volt kötetlenül beszélgetni az itteni munkatársakkal (habár a többségükkel együtt lakom, szóval ez nem volt új) és meglepő volt az látni, hogy milyen nagyon sokan dolgozunk tulajdonképpen itt (az itt alatt az összes hostelt értem). Egy idő után ugyan kicsit oszlott a tömeg s nagyjából hostelek szerint csoportosodtunk s úgy beszélgettünk, de nagyon jól telt. Este valamikor 11 körül értem haza Miguellel és Witsckevel együtt s nagyon nagyon álmos voltam.
Az igazság az, hogy nem keltem sokkal kipihentebben, mint ahogy lefekudtem, de ma van az utolsó előtti napom a kemping recepcióján, szóval nagyon boldog vagyok, de nincs túl sok tennivalóm, ami a blog szempontjából jól jött. Vigyázzatok magatokra, szeressétek egymást és önmagatokat. Szélesmosoly :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése