2016. július 28., csütörtök

1. nap

Helló világ :D

Túl az első hosszú munkanapon :) Tényleg kicsit hosszúra sikeredett, ámbár így sem volt még 8 óra, de tele volt új információkkal. Egyből a dolgok közepébe csöppentem, egy gyors körbevezetés után a reykjaviki kempingben beültem a recepciós pult mögé, Heidi (velem egy helyen lakó, holland lány, aki kiköltözött mostmár véglegesen ide) tanítgatott, hogy mi hol van, hogyan működik a kasszagép, milyen lehetőségek vannak a kempingen belűl, illetve mit kell elmondani mindenképp az érkező vendégeknek.

Nem mondom, hogy nem ügyetlenkedtem sokat, de ez így egy első napba belefér. Kb 1-1,5 óra tanulás után bekerültem egy másik kasszagép mögé, immár egyedül. Folyton nyüzsgés volt a hátunk mögött, mindig akadt valaki, akitől segítséget lehetett kérni ha elakadtam, de azért igyekeztem önállósodni. Már engem is zavart kicsit, hogy minden 2. percben hátrafordulok, hogy valaki megint a buszjáratok után érdeklődik, vagy "bocsi, el tudnád magyarazni a néninek, hogy hol a bolt, mert fogalmam sincs róla...". Megnyugtattak, hogy mindenki így kezdi, és én is tudom, hogy természetes, de azért jól esett, amikor sikerült magamtól megoldani valamit :D

Sirrával nem sikerült beszélni, nagyon elfoglalt volt, de remélem holnap már meg fogok tudni valamit. Reggel kicsit el voltam tévedve, mert csak annyit mondtak tegnap a recepción, hogy ma ebédidő körül találkozom vele, semmi többet. Levélben pedig ígért egy kártyát a tömegközlekedésre illetve biciklibérléshez, amit még nem sikerült megkapni és elég zavaros a program is. A lakótársak megnyugtattak, hogy ilyenek az izlandiak: mindenre kétszer-háromszor kell emlékeztetni őket, nem veszik zokon, már megszokták, de ha nem teszed, el fogják felejteni. Tőlük tudtam meg azt is, hogy holnap reggel 8tól délután 3ig vagyok beosztva, szóval holnap végre lesz időm sétálni egyet a városban és vásárolni pár dolgot.

Egyelőre egy kenyerem és egy margarinom van, illetve valami kis sonkám, amit ma vettem a környéken a boltban. S ha már a boltoknál tartunk, érdemes megemlíteni, hogy hasonlóan a francia üzletekhez, itt is egészen érdekes az órarend. Napközben 11:30 és 18:30 között lehet várásolni, szóval elég nehéz nyitva találni. Van egy éjjel-nappali, de az állítólag még drágább, mint a rendes bolt.

 A szállással továbbra is minden rendben, nagyon aranyos kis feliratok vannak mindenhol, emlékeztetnek rá, hogy Izlandon vagyunk (az izlandiak többsége hisz a koboldok, elfek és egyéb hasonló lények létezésében - és ki tudja, lehet igazuk van). Szinte minden ajtón találni különböző feliratokat, erről teszek fel ma képet. A társaság hihetetlenül színes, szinte senki nem beszéli a másik nyelvét, leszámítva a Cecil-t, Heidi-t és Benji-t, ők mind a hárman hollandok. Rajtuk kívűl van itt egy olasz és egy dán lány és egy spanyol srác, de van még, akivel nem volt alkalmam találkozni :) Állítólag augusztus közepétől még szobatársam is lesz :D

Mára ennyi, nagyon álmos vagyok, nem hittem volna, hogy ennyire ki tud meríteni egy 6 órás recepciós szolgálat. A neveket remélem idővel megjegyzem, még bajban vagyok velük nagyon.

Szép álmokat mindnekinek!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése