Furcsa így lassan másfél hónap után újra írni, de ezt szeretném Veletek megosztani. Sok dolog történt azóta, hogy hazajöttem, de Izlandot azóta is és szerintem ezen túl is a szívemben hordom. Most épp egy bemutatóra készülök, amit az iskolában fogok tartani erről a magam kis 94 napjáról s kár lenne titkolni, hogy a képek válogatása közben biza-biza nem is csak egyszer lábadt könnybe a szemem. Hiányzik nagyon sok minden, ami ott volt és itt nincs, de szeretem az itteni létet is. Az egyetem remek, tele csupaszív emberekkel.
Alberto meglátogatott és beszélgettünk egy nagyon jót, főztünk és buliztunk. Kicsit visszahozta Izlandot s jó volt valaki olyannal is beszélni róla, aki ismerte a történetek szereplőit, aki valahol ugyanúgy és ugyanazt hiányolja.
Időközben pedig készült egy kis rádiós riport, köszönettel egy kedves családtagomnak/volt tanáromnak/segítőmnek. Olyan 56 perc kb :D (zenevel együtt)
A likre kattintva le lehet tölteni, hallgatgatni (kell valamilyen bővitmény ahhoz, hogy online meg lehessen hallgatni, de barki letöltheti és élvezheti a beszélgetést - a jobb felső sarkoban lefelé mutató nyilra kattintva lehet elmenteni). Lassan-lassan a film is készül, remélem a napokban jelentkezem megint. Addig pedig nagy ölelés mindenkinek.
